Kínafigyelő

Vajon lesz annyi kitermelhető olaj a bolygón, ami képes kielégíteni a kínai gazdaság folyamatosan növekvő igényeit? Egészen biztosan! De akkor mi marad a többieknek?

A Kínai Nemzeti Olajipari Vállalat (NOCs) agresszív terjeszkedése világszerte aggodalmakat váltott ki a rivális olajipari vállalatokban. Ám úgy tűnik a félelmek egy része alaptalan, a cég elsősorban a piaci szabályok függvényében tesz lépéseket és nem kizárólag a pekingi vezetés határozza meg a döntéseket.

A szükséges erőforrások, ezen belül az ország működőképességét biztosító energiahordozók biztosítása, alapvető biztonságpolitikai kritérium. Egy állam sem engedheti meg, hogy ne rendelkezzen megfelelő rálátással saját országának energiaszektorára. A NOCs ugyan állami tulajdonban van, de az új befektetések kialakításánál inkább a piaci lehetőségek kínálta esélyek mentén terjeszkedett, mintsem a politikai direktívák alapján.

 Kína olaj- és gázéhségének növekedése szerves együtt járt az ország 2000-es években mutatott kimagasló gazdasági teljesítményével. Kína 1993-ig volt képes önellátó energiapolitikát folytatni. 1993-tól a 1998-ig a közel-keleti olajimport 16%-ról 61%-ra emelkedett. 2002-ben a kínai gazdaság a világ második legnagyobb olaj fogyasztójává vált. A nagy léptékű iparosodást jól mutatja, hogy a 2000-es években évi(!) 15%-al nőtt a olajfelhasználás mértéke. Így 2010-re évi 254 millió tonna került felhasználásra az országban.

Mivel a fogyasztás növekedésével nőtt a külföldi behozataltól való függés, így érthető, hogy a kínai tulajdonú olajipari cégek igyekeznek saját lelőhelyet létesíteni a világ különböző pontjain. A Nemzetközi Energia Ügynökség 2010-es kimutatása szerint a kínai olajvállalatok évi 47,6 milliárd dollárt fordítottak külföldi befektetésekre.

Kína 1998-ban alakította át olajipari vállalatainak szerkezetét és hozta létre a Kína Nemzeti Olajipari Vállalat (NOCs) néven az olajipari cégeit egyesítő cégcsoportot. A nemzeti olajvállalatok között megoszlanak a feladatok az egyes tevékenységi körök szerint. A Kínai Nemzeti Petrolkémiai Vállalat (Sinopec) elsősorban a feldolgozással és az elosztással foglalkozik, míg a Kínai Nemzetközi Offshore Olajvállalat (CNOOC) a lelőhely felkutatást és a kitermelést végzi. Ám a szervezeti felosztásból fakadó gazdasági előnyt a szigorúan korlátozott hazai piaci árak kiegyensúlyozzák.

A hazai piacok ellátása mellett a NOCs, a nemzetközi olajkereskedelemből is kivette a részét az utóbbi időben. Míg venezuelai jelentések szerint 4-500,000 hordó olajat szállítottak Kínának, hivatalosan csak 150,000 hordó érkezett az országba 2010-ben. A fennmaradó mennyiséget feltehetően egyből a nemzetközi piacon értékesítették.

Mint minden más területen az olajkitermelés kapcsán is fontos szempont a fejlettebb technológiák megvásárlása avagy megszerzése. A 2009 novemberében kötött megállapodás a norvég StatoilHydro céggel, nem csak a mexikói-öbölbeli kitermeléshez biztosít hozzáférést, hanem a fejlettebb nyugati technológiákhoz is.

Ugyanakkor a nemzetközi piacon való nagyobb szerepvállalás kötelezettségekkel is jár. A kitermelőipar átláthatóságáért felelős kezdeményezés alapján (EITI) - amelyhez Kína is csatlakozott - a NOCs köteles beszámolni a kitermelési munkálatairól. Ezt meg is tette Gabon, Kazahsztán, Mongólia és Nigéria esetében.

Előrejelzések szerint 2035-re a világ olajkitermelésének 40%-ára Kína tart majd igényt. Ahhoz, hogy Kína olajéhsége békés keretek között kielégíthető legyen, a NOCs-nak legalább ebben az ütemben kell folytatnia a nemzetközi piaci integrációt.

Kevin Jianjun Tu cikke alapján.

"Hét egyezményt – köztük a Kínai Fejlesztési Bank egymilliárd eurós hitelkeretének tervezett felhasználásával kapcsolatos nyilatkozatot, a Huawei Magyarországon létrehozandó logisztikai központjával, valamint a fővárost a Liszt Ferenc repülőtérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos – megállapodást írtak alá Orbán Viktor magyar kormányfő és Li Keqiang kínai miniszterelnök-helyettes jelenlétében kedden a Parlamentben."

Forrás: Index.hu

Több mint száz csapat vett részt a 29-ik nemzetközi sárkányeregető fesztiválon. Írásos leletek szerint Weifang városában készítették az első papírsárkányt több mint 2800 évvel ezelőtt. A selyemből és bambuszból készült eszköz eredetileg a szél irányának mérését és a katonai csapatok közötti kommunikációt szolgálta. A hagyomány Mozi és Lu Ban nevéhez köti a feltalálását.

 A fesztiválról készült videó az alábbi linken érhető el.

                                                  Forrás: Reuters

A Kínai Legfelsőbb Bíróság helyt adott Wu Ying kegyelmi kérvényének. A 31 éves üzletasszonyt csalás vádjában találta bűnösnek és ítélte halálra 2009-bena Zhejiang-i bíróság. A vád szerint Wu Ying szépségápolási szereket forgalmazó cége a Bense Holding Group, magáncégként jótékonysági adományokat gyűjtött 2005 és 2007 között. Ez Kínában illegálisnak számít, ám bevett gyakorlat.

Az ítélet nagy nyilvánosságot kapott a helyi sajtóban és az interneten. A közvélemény ritkán tapasztalható mértékű felháborodása egyrészt az ítélet jogossága miatt zúdult a kormányzatra, másrészt a korrupt párttagok megkülönböztetett szerepe miatt tört felszínre.

Úgy tűnik a párton belüli Bo Xilai nevéhez köthető botrány, kihatással van a kormányzat egyéb döntéseire is. A közvélemény érzékenysége az internetes közösségeknek köszönhetően jelentősen megnőtt az utóbbi években. A kínai mikroblog közösségnek (Sina Weibo) mára több mint 500 millió felhasználója van, ami elég jelentős szám ahhoz, hogy a vezetés kénytelen legyen figyelembe venni az itt megfogalmazott véleményeket.

" A Miskolci Egyetemen hétfőn megnyílt a BorsodChem-Wanhua Kína Központ, amely az egyetem 15 ezer hallgatójának nyújt lehetőséget a kínai nyelv elsajátítására, illetve a jövőben további kínai szociológiai, kulturális antropológiai, filozófiai, zenetörténeti és művészettörténeti tanulmányok folytatására. A központ kiemelt feladata lesz a kínai egyetemekkel közös műszaki kutatások támogatása, valamint oktató- és kutatócserék megszervezése is."

Forrás:MTI

Az elektromos autó program mellett további lehetőségeket keresnek Kínában a benzinüzem mentes közlekedésre. A videóban bemutatott elektromos járgánnyal 30km/óra sebességgel kerülgetheti az ember a kínai nagyvárosokra igen jellemző tömött kocsisorokat. Mivel viszonylag baráti áron elérhető (600-1500 dollár) és jogosítvány sem kell hozzá, vonzó alternatíva lehet az egyedül munkába járók számára. Otthoni hálózatról tölthető akkumulátora maximum a villanyszámlát terheli.

Bár környezetbarát megoldásnak tűnik, a csavart történetben az áram előállítása jelenti. Egy 2010-es kimutatás szerint, Kína energiaellátását 78%-ban széntüzelésű erőművekből biztosította. Ez az arány előrejelzések szerint 2020-ig biztosan 70% felett marad. Az elektromos járműveknek köszönhetően az utakon kevesebb szmog termelődik. De nem valószínű, hogy sokban változna a műholdak által készített képek szürke jellege.

Tovább rontja a környezettudatos képet, hogy másodsorban a vízerőművek (15%) biztosítják a szükséges áramot, amelyek környezetformáló szerepéről már korábban írtunk.

Forrás: Index.hu

A kínai központi kormányzat újabb intézkedéseket tett a közpénzek elszámoltathatósága érdekében. Az elszámolások nyilvánosságra hozatalával három sokat kritizált kérdésben próbálnak tiszta vizet önteni a pohárba. A kormányzati járműpark beszerzése és fenntartása, a tisztviselők Kínán kívüli szolgálati utazásainak költsége és a hivatalos jótékonysági alap körüli visszásságok komoly felháborodást váltottak ki a közvéleményből.

Legutóbb Shaanxi tartomány egészségügyi hivatalnokairól derült ki, hogy míg papíron a tartományi konferencián szerepeltek, valójában Hong Kong-ban és Makaón töltötték luxusnyaralásukat. A helyi hírekben megjelent anyagot a kormányzat utólag letiltotta, ami szintén nagy felháborodást váltott ki a mikroblogokon szerveződő közösségekben. Az érintettek ugyan tagadják, hogy közpénzből finanszírozták volna az utat, ám a közvélemény számára gyanús minden olyan hír, amit utólag tilt le a kormányzat.

Az új rendelkezés szerint az átláthatóság érdekében a tartományi kormányzatok kötelesek két évre visszamenőleg nyilvánosságra hozni kiadásaikat.

A Mao Ce Tung által megálmodott vízerőművet 1994-ben kezdték építeni és 2006-ban került sor az átadására. A Jangce folyó Hubei tartományában felépült erőmű a világ legnagyobb gátja, amely másodpercenként 116,000 köbméter vizet képes átereszteni. A gát 29 telepített generátora év 84 terawatt teljesítménnyel üzemel.

A közel 40 milliárd dollár összköltségű építkezés súlyos és maradandó természeti károkat okozott és okoz a mai napig a közép-kínai térségben. Shaanxi, Hubei és Szecsuán tartományokban az áradások és földcsuszamlások 1998 óta több mint 4000 ember életét követelték.

A terület elárasztása miatt 13 város, 140 kisváros illetve 1350 falu került víz alá és 18 millió embert kellett kitelepíteni. Az említett három tartományban a földcsuszamlások a mai napig komoly problémát jelentenek és több mint 5000 veszélyeztetett helyen figyelik folyamatosan a talajmozgást.

Liu Yuan a Kínai Földművelésügyi Minisztérium illetékesének legfrissebb bejelentése szerint, az elkövetkező három-öt évben újabb 100,000 ember kényszerül elhagyni lakóhelyét.

Felfüggesztették 13 gyógyszer forgalmazását Kínában, miután kiderült a tartalmazó kapszulák gyártása során krómmal kezelt bőrhulladékot használtak. A bőrből kinyert ipari zselatin az emberi fogyasztásra káros mennyiségű krómot tartalmazott, ugyanakkor a gyártónak rendkívül költségtakarékos megoldást jelentett.

A szennyezett kapszulákban főleg tradicionális kínai gyógyszereket és két fajta antibiotikumot árusítottak. A gyógyszereket nem külföldi felhasználásra szánták, így feltételezhetően nem került ki az országból jelentős mennyiség belőlük. Az ehhez hasonló esetek jellemzően nem az exportőr nagyvállalatok termékeit érintik, inkább a kisebb cégek próbálkoznak ilyen költséghatékony megoldásokkal.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése szerint, 2011 végén Kínában 690 millió ember élt városi körülmények között, ami az ország 1347 millió fős lakosságának az 51,27%-a. Ezzel a városlakók száma az előző évhez képest 21 millió fővel nőtt, míg a hagyományos falusi életvitelt folytatók száma 14 millióval csökkent. Kína történelme során ez az első alkalom, hogy a városi lakosság száma meghaladja a vidéki népességét. Aprodicio Laquian, a vancouveri British Columbia Egyetem professzora szerint: „Az Európában a XIX. század során végbement urbanizációs folyamat, jelenleg pár évtized alatt zajlik le Kínában.„

Az utóbbi évek rohamos gazdasági fejlődése jelentős hatást gyakorolt városok méretére is. Mostanra 160 olyan város van Kínában, amelynek lakossága meghaladja az egymillió főt. A városok által kínált lehetőségek - a lényegesen magasabb bérek és a jobb közellátás - tömegével vonzzák a falusi lakosságot a nagyvárosokba. Nagyjából 200 millió ember él a nagyvárosok perifériáján és ingázik nap mint nap szűkös albérlete és a városi munkahelye között. Kiszolgáltatott helyzetük miatt ők végzik a tehetősebb és képzettebb városi lakosság számára kevésbé vonzó feladatokat: építkezéseken, éttermekben, különböző állami beruházásokon vállalnak nehéz, piszkos és veszélyes munkát.

A több száz éves háztartás nyilvántartó rendszer (hukou engedély) miatt a mai napig igen nehéz városi polgárjogot szerezni. Hukou nélkül az újdonsült városlakók nem kaphatnak letelepedési engedélyt, kimaradnak az egészségügyi ellátásból és az oktatási lehetőségeik is korlátozottak. Ez a rendszer komoly társadalmi feszültséget okoz a városlakók és a migránsok között, mivel az engedély megszerzése majdnem olyan nehéz, mint a zöldkártya kiváltása az Egyesült Államokban.

Li Peiling a Kínai Társadalomtudományi Akadémia szociológia tanszékvezetője szerint: „A városiasodás  alapjaiban változatja meg az emberek életvitelét, termelési szokásait, foglalkozási struktúráját, fogyasztási szokásait és értékrendszerét.”

De egyéb problémák forrásai lehet a hirtelen lakosságnövekedés. Szaporodik a bűncselekmények száma, túlzsúfolttá válik a közlekedés és az élettér, ami további társadalmi feszültségeket okoz.  

Li Jianmin a Nankai Egyetem Népességfejlődési Intézet professzora szerint: „ A városi lakosság növekedése komoly kihívást jelent a források elosztása szempontjából. A nagyvárosok, mint Peking vagy Sanghaj korlátozzák a beáramló lakosságot, míg a kisebb városok igyekeznek magukhoz csalogatni a népességet. Utóbbiak ugyanakkor értelemszerűen nem képesek olyan vonzó lehetőségeket teremteni, mint a nagy, erőforrásokban gazdag metropoliszok.”

Remények szerint sikerül elkerülni az olyan tipikus „város betegségeket”, mint a túlnépesedés, a tömeges munkanélküliség, a víz és áramellátás hiányossága és a nyomornegyedek kialakulása.

Guangmotuan egy kínai blogger szerint: „A kínai városiasodás pusztán gazdasági és földrajzi tényezők által indukált jelenség, nem áll mögötte a társadalmi változás folyamata. A lakosság nagy része középkori paraszti körülmények között él, amely nem összeegyeztethető a modern városi léttel.”

Egy másik mikroblogger Chi Yu úgy véli: „A földművelő népesség  ilyen arányú csökkenésével számolva, pár éven belül a rizs többe kerül majd, mint a lakhatás.”

A városiasodás számos olyan kérdést és problémát vet fel, amire Kína vezetésének rövid időn belül választ kell adnia. Előnyt jelenthet, hogy probléma nem új keletű. A világ számos országában kidolgoztak már különböző sikeres vagy kevésbé sikeres megoldási lehetőséget. A kérdés csak az, hogy Kína ez alkalommal is megtalálja-e a neki megfelelő és helyes utat?

Jaime A. FlorCruz cikke alapján.

Újabb bírósági keresetet nyújtott be Ai Weiwei első fellebbezési kérelme elutasítása miatt. Kína egyik legismertebb ellenzéki aktivistáját a pekingi adóhatóság 12 millió yuan, azaz közel 1,85 millió dollár befizetésére kötelezte tavaly júniusban. A Beijing Fake Cultural Development Ltd. által elmulasztott adóbefizetés és a bírság összege mára közel 2,4 millió dollárra emelkedett.

Az Év Újságírója díjat 2010-ben alapították a The Guardian és a Chinadialogue folyóiratok. Az elismerés a környezetvédelmi szakújságírás támogatása és fejlesztése céljából jött létre. Feng Jie az elmúlt évben megjelent három cikksorozatáért vehette át az elismerést. A Souther Weekend munkatársa, Kína három legégetőbb környezetvédelmi kihívásáról közölt tényfeltáró riportsorozatot.

A levegő tesztelése az anyaországnak a légszennyezettségi adatok körüli visszásságok bemutatásával és egy országos online kampányfelhívással hívta fel a figyelmet problémára. A kampányban résztvevő cégek és magánszemélyek a saját mérőkészülékeik adatait töltötték fel egy közös adatbázisba.

A Vízügyi vészhelyzet Kína északi városaiban: behozatal vagy lepárlás című írásában a fokozódó vízhiány megoldását célzó javaslatokat sürget és fellép a vizek illegális ipari nehézfém szennyezése ellen.

A legnagyobb visszhangot kiváltó cikke a Bohai öbölben történt olajvezeték szivárgás feltárása volt. Annak ellenére, hogy mind az üzemeltető ConocoPhillips cég, mind a Kínai Nemzeti Nyílttengeri Olajipari Vállalat mélyen hallgatott az ügyről, a Souther Weekend és Feng Jie munkájának köszönhetően az eset nagy nyilvánosságot kapott. Nem ez volt Kína első olajkatasztrófája. De ez volt az első olyan eset, ami Kínán belül is napvilágra került.   

The Wall Street Journal beszámolója szerint kínai gazdasági szakemberek közül Wang Jianzhou szerepelt a legtöbbet médiában a múlt hónapban. A China Mobil Ltd. lemondott vezetője különböző korrupciós ügyek és illegális piaci tevékenység miatt volt kényszerű lemondani.

                                          Wang Jianzhou

A második legtöbbet emlegetett gazdasági szakember Fu Chengyu a China Petroleum & Chemical Corp. vezetője. A gázolaj árának növekedéséből fakadó társadalmi visszhang egyik terméke „Brother Gas Price” és a helyi mémmé váló  nyilatkozata.

Brother Gas Price-t az utcán szólította meg a Jiaxing-i helyi televízió riportere. Amikor a gázolajár emelkedéséről kérdezte a véleményét, Brother Gas Price csak annyit válaszolt:

„- Káromkodni szabad?

- Tehát ön ugye dühös?

- Tehát nem szabad. Akkor nincs mit mondanom.”

Az internetes közösség oldalakon hamar klasszikussá vált a „Ha nem káromkodhatok, nincs mit mondanom!” kifejezés, ami biztosította Fu Chengyu vállalatigazgatónak a második helyet a listán.                                           Fu Chengyu

A harmadik helyezett Ma Huateng a Tencent Holdings Ltd. igazgatója, ami múlt év utolsó negyedében 15%-os növekedést produkált.

                                                Ma Huateng

Bérelhető elektromos autó rendszert állított forgalomba több kínai nagyvárosban a Hertz nemzetközi autókölcsönző vállalat. Jelenleg Peking, Sanghaj és Shenzhen utcáin futnak a BYD E6 típusjelzésű modelljei, amelyek bérautó és taxi formájában is rendelkezésre állnak.

Első lépésben múlt év októberben állítottak forgalomba 40 darabot. A BYD, a Hertz és Kínai állam sikeres tárgyalásainak köszönhetően idén újabb 600-1500 darab kerülhet forgalomba. A töltőállomások kiépítését és üzemeltetését a kínai állam vállalta.  

Az E6-os kizárólag elektromos meghajtással működik. Egy feltöltéssel 300 kilométer megtételére képes. 100 kilométer alatt kevesebb, mint 18 kW áramot fogyaszt és 8 másodperc alatt éri el a 97km/órás sebességet. Csúcssebessége 160km/óra és 220V/10A-es otthoni hálózatról is tölthető.

A Kínai Statisztikai Hivatal közleménye szerint az első negyed évben 3,8 százalékos volt az árszínvonal emelkedése. A jelenlegi élelmiszerárak 7,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel ezelőtti árakhoz képest. A központi kormányzat idén valószínűleg több alkalommal is enyhíteni fog a kötelező banki tartalékráta mértékén, ezzel elősegítve a készpénzszűkében lévő vállalatok hitelhez jutását.

Ez évi inflációs adatok:

A héthúros citera, a Guqin története a Zhou korszak derekáig vezethető vissza. Az időszámításunk előtti VIII.-V. századból vannak források a hangszer elterjedésére és használatára. Konfuciusz kedvelt hangszere, egészen a XX. század elejéig meghatározó eleme volt a kínai zenei kultúrának. Az európai kultúra betörésével azonban teljesen háttérbe szorult a zongorával és a hegedűvel szemben.

Napjainkban újra előtérbe került a tradicionális szemlélet, amely a hagyományos zeneiséget igyekszik a mindennapi kultúra keretei közé visszahelyezni. A feladat nem egyszerű, mert egy hangszer elkészítése majdnem két évet vesz igénybe. Magas szinten elsajátítani a kezelését pedig - mint szinte minden hangszer esetében - egy élet munkája.

A Guqin azonban több mint pusztán egy hangszer. Kapcsolat ég és föld, az ember és az univerzum között. Képes megidézni a szellemeket, meggyógyítani a betegségeket, táncra perdíteni a madarakat és megtanítani repülni a halakat. A Huainanzi - egy időszámításunk előtt II. századi filozófiai kompiláció - szerint megfelelő módon játszani a Guqin-en annyi, mint helyesen kormányozni az országot.

„Ha a hosszú húrok túl feszesek, a rövid húrok elpattannak.”

                                                                                       Huainanzi 淮南子

 A Guqin felépítése

Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ÁFB) előrejelzése szerint a Kínai gazdaság teljesítménye alig közepes mértékben fog nőni az elkövetkező két évben. De így is el fogja érni a minimum 8%-ot. Paul J. Heytens az ÁFB kínai területi igazgatója éves beszámolója szerint 2012-re 8.5%-os, a 2013-as évre 8.7%-os GDP növekedést prognosztizál.

A kínai export és import forgalom az ÁFB 2012-re vonatkozó jelentése szerint megközelítőleg 15-18%-al fog nőni. A nominális lakossági fogyasztás várhatóan 12%-al nő. Ez várakozások szerint növeli a foglalkoztatottságot, a bérek növekedéséhez vezet, és nagyobb állami szociális kiadásokat tesz lehetővé. 

Források:

http://europe.chinadaily.com.cn/business/2012-04/11/content_15022587.htm 

http://chinaelectionsblog.net/

"A Fitch Ratings az osztályzati megerősítésekhez fűzött szerdai londoni elemzésében kiemelte, hogy Kína 3.200 milliárd dolláros devizatartaléka a legnagyobb a világon, az államadósság-ráta pedig 2011 végén a hazai összterméknek (GDP) mindössze 17,5 százaléka volt."

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20120411_kina_fitch